|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 18 találat | lapozás: 1-18 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Demjén Ferenc 2004. augusztus 16.A Tasnád Napok keretében zajlott a Demjén Ferenc-koncert, melyre a szomszédos megyékből is érkeztek érdeklődők. A "Dömötör Attila Emlékkupa" elnevezésű labdarúgótorna is népszerű volt. A tragikus hirtelenséggel elhunyt tasnádi futballista emlékére rendezett megmérettetésre négy, 12–14 éves korosztályú együttes nevezett be. A tornát Szilágysomlyó csapata nyerte. "Kedves nekem az ének és a tánc" volt a címe a folklórfesztiválnak, amelynek műsorában a helyi Tanulók Klubja és általános iskolák csoportjai mellett a nagykárolyi, a krasznahorváti, a szilágycsehi, visói, avasfelsőfalui kultúrházak együttesei is szerepeltek. /Fodor István: Tasnád Napjai. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./2004. november 26.Közel ezren vettek részt nov. 25-én Szatmárnémetiben az RMDSZ megyei szervezetének kampányzáróján. Már napokkal előbb elfogyott a nyolcszáz, ingyenes meghívó, a nagy érdeklődés miatt a szervezők a művelődési ház előterében kivetítették a teremben történteket. Ilyés Gyula polgármester köszöntőjét követően Demjén Ferenc lépett a színpadra, aki első alkalommal találkozott a szatmárnémeti közönséggel. Demjén Rózsi dalait követően a műsorvezetők az RMDSZ Szatmár megyei képviselő– és szenátorjelöltjeit szólították színpadra. /Kampányzáró Demjénnel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 26./2009. november 16.„Elegünk volt abból, amit magunk körül látunk mostanában, abból, hogy a vezető román politikusok nem tudnak semmit felkínálni a népnek, hogy tönkretették a Székelyföldet, Erdélyt, elegünk van abból, hogy mások mondják meg mi legyen a Székelyföldön, mi legyen Erdélyben” – mondta Markó Béla szövetségi elnök Kelemen Hunor államfőjelölt november 15-én tartott marosvásárhelyi országos kampányrendezvényén. Kelemen Hunor Székelyföldön folytatta kampánykörútját. „Itt most nem magyar küzd magyarral, RMDSZ-es az SZNT-sel, itt most egyetlen magyar üzenet, egyetlen magyar érdek létezik, az, hogy ott legyünk, ahol a rólunk szóló döntéseket meghozzák” – jelentette ki a Székelykeresztúron megszervezett lakossági fórumon. Budapesten a jelenlegi román államelnök határozottan kijelentette, soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön, emlékeztetett Kelemen. Székelyföldön szórólapok terjednek Orbán Viktorról és Traian Basescuról az idei tusványosi tábor alkalmával készült fotóval, rajta az Orbántól származó kijelentés: „A második fordulóban én Basescura szavaznék!”. Az RMDSZ munkatársai felvették a kapcsolatot a Fidesszel, és kiderült, Orbán Viktor nem tud erről az akcióról. /Egyetlen magyar érdek létezik” Országos kampányrendezvényt tartott Marosvásárhelyen az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Demjén Ferenc sztárvendéggel országos kampányrendezvényt tartott november 15-én Marosvásárhelyen a sportcsarnokban az RMDSZ. Az eseményen jelen voltak a szövetség vezető tisztségviselői, képviselők, szenátorok, önkormányzati képviselők. A romániai társadalomnak új közös célra van szüksége, ez lehetne az alkotmány és az állam korszerűsítése, mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje besztercei látogatása során. Kelemen Hunor a Nyárádmenti Kistérség Turisztikai Vásárán vett részt, a nyárádszentlászlói szabadidőközpontban, majd a Kerelőszentpál községhez tartozó Buzásbesenyőre is ellátogatott, ahol parkavatón vett részt. /Kelemen: Adót emel a költségvetés. Kampányolás Marosvásárhelyen, Besztercén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./2010. április 13.Tizennyolcadszor is Nyíló Akác Napok1993-ban Nyakó József barátom Érmihályfalváról telefonon felhívott, és azt mondta, szeretnének egy különleges, többnapos fesztivált rendezni, melynek neve Nyíló Akác Napok lenne, nem sokat értettem belőle, ezért arra kértem, ha Nagyváradon jár, keressen fel, beszéljük meg, mit is várnak el tőlünk, a Bihari Napló miként támogathatja rendezvényüket. A találkozás megtörtént, de akkor már a kész program is ki volt nyomtatva. Emlékszem, lapunk a teljes programot csak pénteken – kezdetben háromnapos volt a rendezvénysorozat –, a kezdő napon közölte, no nem azért mert nem akartuk, hanem a programok árusításával is valamennyi jövedelemre számítottak a rendezők, hiszen pénz dolgában akkor sem volt könnyű a helyzet. Aztán évenként „egymást követték” a Nyíló Akác Napok, ilyenkor a fesztivál első napjától a vasárnap éjfélkor sorra kerülő tűzijátékig Érmihályfalván tartózkodtam. Számomra ezek a napok szent ünnepélyt jelentettek, a szerkesztőségből sem kifogásolta senki, hogy ebben az időben én a helyszínen tartózkodtam. Egyik rendezvényről a másikra rohangáltam, semmiről nem akartam lemaradni. Rengeteg élményem van ezekről a napokról, és bármennyire gondolkodtam is, negatív nincs köztük. Már az első fesztiválról helyszíni tudósításban számoltam be. A városházán megengedték, hogy használhassam az intézmény telefonját. Tudósításaimat éveken át általában azzal fejeztem be, „hogy tudósításunkkor” élő könnyűzenei koncert zajlik a város főterén. Ennek is köszönhetően többször is lekéstem ezekről a koncertekről, de arról már nem, hogy interjúkat készítsek a magyar könnyűzenei világ nagyjaival, akik a Nyíló Akácon felléptek. Emlékszem rá, amikor Szandival beszélgettem, azt mondta, hogy ennyi ember előtt ő még sohasem énekelt, amikor mondtam, hogy mintegy tízezer ember volt jelen, nem akarta elhinni, pedig így volt. Azt is magam előtt látom, amikor Demjén Ferenc koncertjének ideje alatt egy hatalmas zápor és vihar elfújta a színpadot betakaró ponyvát, és a műsort abba kellett hagyni. A koncert után mondta az énekes: „csak az bosszant, hogy a Honfoglalás című film betétdalát nem tudtam elénekelni”. Akkor még a fogatok a főtéri színpad előtt vonultak el, később egy okos döntésnek köszönhetően ezek a futballpályán mutatkoztak/nak be. Volt egy olyan periódus, amikor a koncerteket ugyancsak a futballpályán tartották, sőt, olyan is volt, amikor a gabonaátvevő központban. Ezek csak rövid életűek voltak, és ma ezek a főtéren zajlanak. Sok-sok emlékem van ezekről a napokról, közülük még egyet megemlítek. Amikor az elején a rendezvény programját olvastam, nem tudtam elképzelni, mit akarnak ezek a szervezők a „zsibongóval”, melyet este a közeli akácerdőben tartanak majd. Boros József tanár, akkori mihályfalvi tudósítónk világosított fel, aztán péntek este én is meggyőződhettem a zsibongó szó jelentéséről. Az utóbbi években már kevesebbszer vettem részt az ünnepségen, szerkesztői munkám inkább Váradhoz köt. De annak örülök, hogy méltó kollegám van, aki ugyanolyan szinte mindezt folytatja – ha nem jobban –, így olvasóink első kézből kapnak információkat a Nyíló Akác fesztiválról. Tudom, közhely, ha valaki eléri a 18. életévét, akkor nagykorúnak nyilvánítjuk. Nos, a Nyíló Akác Napok elérte ezt a kort. Az elmúlt évek csak megerősítették. Igen, az érmelléki kisváros által kezdeményezett fesztivál gyökeret vert nemcsak az Érmelléken, de Bihar megye számos, magyarok által lakott településén is. Az érmihályfalvi Nyíló Akác Napok ma is olyan vonzó, mint 17 évvel ezelőtt volt. Zárásként mit kívánjak! Azt, hogy még hosszú éveken át vehessünk részt Nyíló Akác Napok rendezvénysorozaton, és azt, hogy Isten éltessen, Nyíló Akác! Dérer Ferenc erdon.ro 2011. június 30.Az elsõ magyar világtalálkozóTizenkét helyszínen mintegy száz programot tartanak az I. magyar világtalálkozó keretében, amely június 30. és július 3. között várja az érdeklõdõket Balatonlellén. Egy régi terv válik valóra a Balaton-parti városban. A fesztivál nemzetközi és civil összefogásból valósul meg, hogy határokon átívelve lehetõséget teremtsen a kapcsolatteremtésre és a magyar értékek megmutatására - hangsúlyozta sajtótájékoztatón Tanka László fõszervezõ, a Panoráma Világklub alapító elnöke. Kenéz István, Balatonlelle polgármestere reményét fejezte ki, hogy a találkozó hagyománnyá válik és évrõl évre a tóparti város adhat otthont a magyar világtalálkozónak. Jakab György erdélyi származású szobrászmûvész bemutatta Megmaradásunkért címû, mintegy két méter magas és másfél méter széles faszobrának másolatát, amelynek eredetijét a megnyitón, július 1-jén leplezik le. A tölgyfából készült, tojásforma installáció talapzata alá a világtalálkozó résztvevõi helyezhetik el egy-egy mondatos üzenetüket. A tervek szerint az utókorra hagyott mondatokat ötven év múlva veszik elõ. A fesztivált konferenciák színesítik, a Szent Miklós-sétahajón Magyarsághíd címmel tartanak összejövetelt. A Hotel Lellében mûszaki és természettudományi konferenciát, a Hotel Lidóban egészségkonferenciát rendeznek, a rádpusztai szabadidõs centrumban pedig a hungarikumokról tartanak megbeszélést. A fesztivál keretében számos koncertet tartanak, fellép többek közt Pataki Attila, a Summer Sisters, Kefír, Király Viktor, Szikora Róbert és Demjén Ferenc is. A szabadtéri színházban a Csárdáskirálynõ kerül színre, a programsorozatot gasztronómiai bemutatók, bor- és pálinkakóstolók egészítik ki. Július 3-án Rádpusztán tartják az elsõ nemzeti lovagtorna-bajnokság döntõjét, amely egyben a 2012-es világbajnokság elõválogatója is. A világtalálkozón rendezik meg a Magyarok világszépe elnevezésû verseny döntõjét is. A július 2-ára szervezett megmérettetésen magyaros jellegû alkalmi ruhában világtalálkozós emblémával ellátott ajándék fürdõruhában majd estélyiben állnak a magyar szépségek a zsûri elé. Népújság (Marosvásárhely) 2012. március 15.Több erdélyi művész és tudós részesült magyar állami kitüntetésbenBogdán Zsolt és Selmeczi György a Magyarország Érdemes Művésze díjat vette át tegnap, Kézdi Imola pedig a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét kapja meg ma, de rajtuk kívül több erdélyi művész és tudós részesül elismerésben a nemzeti ünnep alkalmából. Két kolozsvári művész is átvehette tegnap a Magyarország Érdemes Művésze díjat a nemzeti ünnep alkalmából. Bogdán Zsolt színművész és Selmeczi György Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karmester, a Kolozsvári Magyar Opera művészeti vezetője a budapesti Iparművészeti Múzeum dísztermében Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-minisztertől, Halász János parlamenti államtitkártól és Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkártól vette át az elismerést a többi díjazottal együtt. „Márai Sándor szerint az élet tartalmát a nagy feszültség, az alkotás pillanatai jelentik, nem pedig a létezés kalendáriumi időszaka” – fogalmazott a nemzetierőforrás-miniszter a díjátadón. A nemzeti ünnep alkalmából a Kolozsvári Állami Magyar Színház másik színművésze, Kézdi Imola is magyar állami kitüntetésben részesül, ő a ma esti néptánctalálkozó gálaműsora után veheti át a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét Szilágyi Mátyástól, Magyarország kolozsvári főkonzuljától a Kolozsvári Magyar Operában. Bogdán Zsolt egyébként 2002-ben a Jászai Mari-díjat, 2008-ban a Magyar Köztársaság Érdemrendjének lovagkeresztjét vette át, míg Kézdi Imola 2010-ben kapta meg a Jászai Mari-díjat. Tegnap egyébként többek között a Magyarország Kiváló Művésze díjat és a Magyarország Babérkoszorúja díjat is kiosztották az Iparművészeti Múzeumban, a Parlamentben pedig Schmitt Pál köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök társaságában kiosztotta a magyar művészeti és tudományos élet legrangosabb kitüntetésének számító Kossuth- és Széchenyi-díjakat is az idei kitüntetetteknek. Az államfő emlékeztetett: az UNESCO döntése értelmében 2012-es esztendőt a száz éve született Szentágothai János életművének szenteljük. „Az ő eredményessége és gazdag személyisége mindenestül azt üzeni nekünk, hogy csak a jelenben érdemes keresni a nagyság titkát” – méltatta a neves tudós alakját Schmitt. A Kossuth Nagydíjat Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő, író kapta meg, váratlan balesete miatt azonban az elismerést csak később tudja átvenni. A Széchenyi Nagydíjat Vizi E. Szilveszter Széchenyi-díjas orvos, agykutató, az MTA rendes tagja vette át az államfőtől. Kossuth-díjban 17 művész, köztük színészek, építészek, zenészek, filmrendezők részesültek. A könnyűzene területén például Demjén Ferenc és Kovács Ákos kapta meg a kitüntetést. Széchenyi-díjban pedig 17 tudós részesült. További erdélyi kitüntetettek Az erdélyi művészek közül Kardos M. Róbert nagyváradi színművész Jászai Mari-díjban, Böszörményi Zoltán író, költő, Iancu Laura költő és Kenéz Ferenc költő József Attila-díjban, Soó Zöld Margit festőművész pedig Munkácsy Mihály-díjban részesül. Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja a Kolozsvári Magyar Operában ma este Kézdi Imola színművész mellett Dávid Lajosnak, Gaal György Elemérnek, és Mózes Attila írónak adja át a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, Asztalos Lajosnak és Bú József Olivérnek a Magyar Ezüst Érdemkeresztet, Pataky Józsefnek és Tolna Éva Gizellának pedig a Magyar Arany Érdemkeresztet. Csíkszeredában Bíró Béla a Magyar Arany Érdemkeresztet, Nagy László a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, míg Pál Ibolya Mária a Magyar Ezüst Érdemkeresztet veheti át, Pap Géza pedig Budapesten kapja meg a Magyar Érdemrend középkeresztjét. Krónika (Kolozsvár) 2013. május 13.Sok érdeklődőt vonzott idén is a MajálisNagyvárad- Vasárnap a Pro Rogériusz Kulturális és Közösségi Egyesület, és az RMDSZ XIII. alkalommal szervezett Tulipán Majálist a vársáncban. Vasárnap este tehetséges Bihar megyei tánccsoportok és énekesek léptek fel, a rendezvény Kökény Attila és Demjén Ferenc koncertjeivel zárult. Jó hangulatban telt a vasárnap második fele is a nagyváradi vársáncban rendezett XIII. Tulipán Majálison. Kellemesen sütött a nap, mikor a délutáni, illetve esti programok első jelentősebb eseményére, a helyi RMDSZ-körzetek között zajló Magyaros ízek főzőverseny eredményhirdetésére sor került. Bár mindegyik alapszervezet finom főtt étellel készült, a győztesnek járó serleget és oklevelet a csillagvárosiak kapták. Kalmár Erzsébet és Csuzi István a Bihari Naplónak elmondták: 365 töltött káposzta töltelékkel készültek, és ezek számának megegyezése az év napjaival nem a véletlen műve. Amúgy a vetélkedés nem csupán a gasztronómiáról szólt, hiszen mind a tíz körzet 20-20 ételadagot jótékonysági célra ajánlott fel: az ezek elfogyasztására feljogosító támogatói jegyek megvásárlásával az Orsolya óvoda várad-szőllősi kirendeltségének bútorfelújítását lehetett finanszírozni, végül 715 lej gyűlt össze. A nótaszóról ezután Kiss Lívia és Kiss Géza gondoskodott, valamint Bertalan Attila citeraművész is fellépett. Ezt követően hirtelen nagy lett a népsűrűség a színpad előtt és környékén, ugyanis körülbelül két órán keresztül olyan Bihar megyei tánccsoportok léptek fel, melyek az elmúlt években számost sikert könyvelhettek el nem csupán bel-, hanem külföldi megmérettetéseken is. Ugyanakkor emellett olyan (apró) gyermekek szárnypróbálgatásainak is tanúi lehettek a jelenlevők, akik életükben először mutatkoztak be nagyközönség előtt. Természetesen a szülők nagyon lelkesek voltak, készültek a fényképek, filmfelvételek a családi fotóalbumba, videotékába. A Francisc Hubic Művészeti Iskola kis balerináinak Gavriş Ramona volt a koreográfusa, a Mystique mazsorett-csoport tehetséges menettáncos lányait pedig Varga Friderika készítette fel. Látványos volt a Sunshine csoport akrobatikus showtánc előadása is- koreográfus Szabó Tímea- akárcsak a margittai Unique és Clevers hip-hop csoportok produkciója, utóbbi műsorok koreográfiájáért Chende Noémi felelt. A Molnár Mónika énektanárnő által felkészített Stargroup tagjai ezúttal sem okoztak csalódást: közreműködésükben számos angol és magyar pop-rock sláger felcsendült. Koncertek Közben többször is volt sorsolás, a fődíjat, vagyis egy több napos utazást Csüdöm István nyerte. Az esti koncertek első sztárvendége Kökény Attila volt. A Megasztár 5 zenei tehetségkutató verseny döntőse saját szerzeményekkel és jól ismert magyar slágerekkel (Máté Péter, Cserháti Zsuzsa, Zámbó Jimmy és Hortváth Charlie-számok) lepte meg közönségét, lassú és gyors, többnyire a szerelemről szóló dalok váltották egymást. Az énekes Michael Buble: Sway című számánál ifjú tagokból álló tánckart toborzott magának, a gyermekek később is közreműködtek a jó hangulatú koncerten. Az egybegyűlteket Biró Rozália szenátor, Czvikker Katalin főszervező és Pásztor Sándor RMDSZ-es frakcióvezető köszöntötték, és kiderült, hogy összesen 1500 lejt ajánlottak fel a Védd a gyermekeket Egyesület számára, mely pénzt a Városi Kórház gyermekonkológia részlegének szántak. Az est utolsó fellépője Demjén Ferenc volt, akinek eddigi pályafutását úgy gondoljuk, fölösleges bemutatnunk olvasóinknak, hiszen talán nincs is olyan, a pop-rock zene iránt érdeklődő magyar ember, aki legalább egy-két szerzeményét ne hallotta volna. A fülbemászó dallamok most is megtették hatásukat a rajongók, és mindazok körében, akik számára „Rózsi” még mindig egy ikon: volt csápolás, közös éneklés és „vissza-taps”, minden, ami ilyenkor megszokott és elvárható. A vársáncbeli majális az idén is tűzijátékkal zárult. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2013. június 3.Céljaik elérésére buzdították a ballagókatÖt színmagyar és egy tagozatos líceum végzősei ballagtak el szombaton, Kolozsváron. Először reggel 9-től a Báthory-líceum négy végzős osztálya búcsúzott az Alma Matertől. Délelőtt 10-kor négy iskolában szólt utoljára a csengő: az Apáczai-líceubmban, a S. Toduţă Zenelíceumban, a János Zsigmond és a Református Kollégiumban. Az Apáczai-líceumban három, míg a János Zsigmond és a Református Kollégiumban két-két osztály (egy humán és egy reál) végzett. A zenelíceumbeli magyar osztályban tizenhat fiatal ballagott. Délután fél háromtól a Kolozsvári Magyar Opera színpadán a Brassai-líceum három végzős osztálya búcsúzott el. Az ekkor szokásos búcsúbeszédek az iskolai évek biztonságára és a további kihívásokra összpontosítottak. A szónokok főleg arra buzdították a fiatalokat, hogy harcoljanak céljaik eléréséért, álmaik beteljesüléséért, szülőföldjükön keresve a boldogulást. Az iskolák többségében tanulmányi és különdíjakat adtak át. Kivételt képezett a Református Kollégium, ahol a jutalmakat csak az évzárón osztják ki. „A világ a szívünkben tükröződik” A Szent Mihály-plébániatemplomban tartott hálaadó istentisztelettel kezdődött a Báthory István Elméleti Líceum ballagási ünnepsége, amely az iskola nagyépületének udvarán folytatódott. A ballagó négy osztály diákjai, élükön osztályfőnökeikkel, énekelve járták be az iskola épületét, majd felsorakoztak az udvaron. A közösen elmondott ima után Kiss Endre iskolalelkész olvasta fel Kovács Sándor főesperes üzenetét, amelyben az ifjúkori felelősségre és kötelességre hívta fel a figyelmet. Ifjúságunk lesz életünk kialakításának legfontosabb időszaka, életünk tehát ifjúságunk visszhangja lesz. Fiatal korban – amikor még álmodozunk, merészen szárnyalunk – kell megalapozni a későbbi tudást sok munkával, a jellem fejlesztésével, fegyelmezésével, a lélek gazdagításával. „S hogy munkádat elvégezhesd, Isten után bízzál magadban, ez a siker nagy eszköze” – szólt a főesperes biztatása. Timár Ágnes igazgatónő két bölcsességről beszélt a búcsúzó diákoknak. Egyrészt Dsida Jenő egyik verséből idézve vallotta, hogy igenis, kétkedés nélkül ki lehet jelenteni: szép e világ, gyönyörű e világ és nincs hiba benne. Másrészt annak az öreg bölcsnek a történetét mesélte el, aki a Korinthusba vezető út szélén ülve, két idegennel beszélgetett, akik mindketten Athénból mentek Korinthusba, és érdeklődtek tőle, hogy milyenek ott az emberek. Az öreg válasz helyett visszakérdezett, hogy milyenek Athénban az emberek. Egyikük rettenetes társaságnak tartotta őket – ennek az öreg azt válaszolta, Korinthusban sem jobbak. Másikuk azonban nagyszerű embereknek jellemezte az athéniakat – ezt az öreg megnyugtatta, hogy Korinthusban is ugyanolyan nagyszerűek. Mert a bölcs szerint: „a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.” Ezzel a bölcsességgel bocsátotta útjukra a ballagó diákokat az igazgatónő, azt kívánva, hogy járjanak békével, szeretettel és sikerrel az úton, amelyen elindultak. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes nem csak búcsúzásnak nevezte a ballagást, hanem számlakészítésnek is: ilyenkor sorra veszik a terveket, sikereket, emlékezetes és boldog pillanatokat. Isten áldását kívánta a szülőknek is, áldozatos munkájukért. A tizenkettedikesek nevében Czakó Zoltán olvasott fel elköszönő beszédet, a tizenegyedikesek részéről pedig Hatházi Rebeka búcsúztatta a végzősöket. A XII. B osztály könyvet ajándékozott az iskolának, folytatva a hagyományt, amelyet két évvel ezelőtt kezdett el az akkori XII. C osztály. Ezt követte a szimbolikus kulcsátadás. Végül elszavalták Kányádi Sándornak az iskola 400 éves évfordulójára írt versét – Öreg iskola ünnepére. Az ünnepség végén következett a számtalan díj átadása, amely tükrözte az iskola diákjai által elért kiemelkedő eredményeket. A Szabadság szerkesztőség díját Vincze Minya Boglárka vehette át közösségi tevékenységéért, nyilvános fellépéseiért, amelyekkel az iskola hírnevét öregbítette.A TANULMÁNYI EREDMÉNYEKKEL KIÉRDEMELT KÜLÖNDIJAK 1. Czakó Zoltán XII. B osztályos diákot illeti a Szent Mihály plébánia nagydíja, amelyben mindig az a diák részesül, aki 4 éven át a legmagasabb általános osztályzatot éri el. 2. A Báthory István fejedelemről elnevezett díjat az iskola igazgatósága a Lyceum Alapítvánnyal közösen ítéli oda azoknak a ballagó diákoknak, akik XII. osztályban 9,75-nél nagyobb általános osztályzatot értek el, és magaviseletük 10-es. A díj egy Báthory–portrét, egy emléklapot és pénzjutalmat tartalmaz. A díjat 1999 óta a Lyceum Alapítvány biztosítja. Bíró Vencel a piarista gimnázium történelem szakos tanára volt, de egyben a modernizálás lelkes híve. A katolikus vallásolimpiákon és vetélkedőkön elért eredményeiért a Szent Mihály plébánia külön díjazza Pataki Tímea XII. Helytállni minden élethelyzetben Gyermeknapon búcsúztatták az Apáczai Csere János Elméleti Líceum végzőseit is, akik több felszólaló szerint és szemmel láthatóan is már egyre kevésbé gyerekek – felnőtté válásuk első ünnepélyes lépéseit „ballagták” iskolájuk udvarán 10 órai kezdettel. Az iskola kórusa adta meg az esemény kezdőakkordjait, majd Nagy Albert ótordai lelkipásztor áhítata következett. Péter apostol levelének egy szakaszára alapozta üzenetét, és kiemelte, ha a szülőktől való örökségünk olykor nem is tökéletes, az Istentől jövő megajándékozás értelmes feladat elé állít bennünket, és továbbajándékozásra szólít fel. A kórus többször is „beleszépített” az ünnepség folyamatába, Szabadi Ildikó vezényletével klasszikus kórusműveket és modern feldolgozásokat (Queen) adott elő, kiegészítve a gyakran elhangzó Gaudeamust. A latin nyelvű éneket gördülékenyen énekelték a végzősök is. Nem csoda, hiszen közülük többen is a latin nyelv szeretetéről tanúskodtak nyelvi versenyeken elért sikereikkel. Bizonyára senki sem bánta, hogy vége-hossza nem volt a díjkiosztások fejezetének, hiszen felemelő volt látni, milyen sokféle tehetséges fiatal van a három osztályban, akik egyéni vagy csoportos szinten számtalan sikert értek el. Az egyesületek, társadalmi szervezetek képviselői átadták díjaikat a nyelvi és irodalmi versenyeken, közgazdasági vetélkedőkön jelesen szereplő diákoknak, de kiemelkedő sporteredményeket is díjaztak (például az iskola focicsapata 2011-ben és 2013-ban országos bajnok, illetve Erdély Kupa-győztes lett), továbbá ígéretes színitehetségek és képzőművészetben jeleskedők is átvehették az elismerést. Voltak olyan díjazottak is, akik különösebb „szakosodás” nélkül fontos szerepet töltöttek be, és számtalan feladatot elvállaltak osztályuk, iskolájuk közösségi életében. A kóruson kívül Kovács Andrea és Lukács Ferenc XI. osztályos tanulók Demjén Ferenc Honfoglalás című dalával, illetve Csüdöm Tímea végzős diáklány szépen előadott énekkel tette kellően zeneivé az alkalmat. A tizenegyedikes diákok ezenkívül búcsúbeszéddel, két igazán jól kiválasztott és szépen előadott verssel adtak át utolsó bajtársi üzenetet nagyobb társaiknak. A végzősök közül Tőkés Emma A osztályos tanuló készült szimpatikus, érett gondolatokat és üzenetet közvetítő ünnepi beszéddel. Különösen megkapó volt a kis elsősök jelenléte, akik virágot adtak iskolájuk „óriásainak”. Jelen volt Horváth Anna alpolgármester is, aki arra buzdította a kezdő felnőtteket, hogy minden élethelyzetben emberként tudjanak helyt állni. Vörös Alpár, akinek az ünnepség során moderátori szerepe is volt, beszédében közvetlenül és szeretettel szólt volt diákjaihoz, majd az állatvilágból vett humoros és találó példákkal mutatott rá a különböző jellemeknek, valamint képességeknek megfelelő szerepekre, életpályákra. A Szabadság különdíját a német nyelvi versenyeken kiválóan szereplő Teleky Orsolya, (XII. A) vehette át .A tanév legmagasabb tanulmányi átlagával rendelkező diákok díszoklevelet vehettek át. Mindig Veled, Uram, mindig Veled… Az örök Gaudeamus igitur mellett ezzel a vallásos tárgyú énekkel vonult be a Farkas utcai református templomba a Kolozsvári Református Kollégium két osztálya, pontosabban 45 végzőse. A 21. évfolyam ballagási ünnepségén Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanácsosa hirdetett igét, amelynek alapjául a Bírák könyve 7. részének 9–18. verse szolgált. – Elindultok helyeteket megkeresni a világban. Veszélyes, nehéz feladat vár rátok, de soha ne feledjétek: Isten oltalma mindig veletek lesz – fogalmazott a lelkipásztor, majd közösségteremtésre és összetartásra buzdította a fiatalokat. Székely Árpád igazgató arra kérte a végzősöket, hogy a Krisztusba vetett hitben élve mindig szilárdan álljanak ellen a „romlás virágainak”. Míg Oláh Emese RMDSZ-es városi tanácsos a célok elérésére ösztönözte a fiatalokat, addig Szabó Gábor tanfelügyelő arra buzdította őket: – Térjetek néha vissza azon maradandó értékek közé, amelyeket a kollégium teremtett – mondta. Az iskola amerikai támogatója, Lauer Edit asszony így vélekedett: – Huszonegy éve örömmel veszünk részt abban a keresztszülő-programban, amellyel az amerikai magyarok egy csoportja támogatja a kollégium diákjait. Sok kiváló fiatallal ismertetett meg ez a program, és ez ad erőt a folytatáshoz – mondta, majd felolvasta a kollégium támogatását már a kezdetektől felvállaló Nádas Gabriella asszony üzenetét. – Azért támogatjuk ezt az iskolát, mert a kollégium lelke és szellemisége Amerikában is „megszólított embereket” – tudtuk meg a beszédből. Kerekes Boróka véndiák, aki négy évvel ezelőtt érettségizett a kollégiumban, arra figyelmeztetett: a kollégium nagycsalád, amelyet Isten szeretete ölel át. Ezt követően Molnár-Galaczi Júlia és László Margit osztályfőnökök emléklapot nyújtottak át minden végzősnek. Kovács Sarolta első osztályos kisdiák azt hangsúlyozta: a végzősök tudják, hogy mit hagynak most itt, és mit visznek magukkal azon az úton, amelyen elkíséri őket a kisebbek szeretete is. Tasnádi István XI-es arra buzdította a maturandusokat, hogy találják meg hivatásukat, tegyék széppé saját, de mások életét is. A Bibliát Czirmay Zoltán, Kovács Emese és Stojka Tímea végzősök adták át a XI.-eseknek, azaz Kovács Andreának, Tasnádi Istvánnak, Rácz Szabolcsnak. Váncza Loránd végzős hangsúlyozta: a kollégium tervezésre, alapozásra, építkezésre nevelte őket. A végzősök kórusának bizonyságtétele ezúttal sem maradt el: vezényelt Székely Árpád és Antal Zsuzsa maturandus, kántorizált Kovács Réka orgonatanár. A János Zsigmond Unitárius Kollégium ballagási ünnepélyeinek sajátossága a meghitt, családias hangulat. Ennek titka minden bizonnyal az a különleges kapcsolat, amely ebben az iskolában a tanárokat és diákokat összefűzi. Az idei végzősök búcsúztatását is ennek varázsa hatotta át: a kollégiumból kilépő fiatalok nem csak iskolájuktól, tanáraiktól, hanem második otthonuktól, szigorúan féltő nevelőiktől köszöntek el szombaton, az unitárius templomban sorra került ünnepségen. Solymosi Zsolt aligazgató, vallástanár áhítatát követően Popa Márta igazgató köszöntötte az egybegyűlteket. Kedves szavai a szintén szombatra eső gyermeknapot idézték fel, mondanivalója azonban az iskolapadból „kinőtt” maturandusokhoz szólt. A két esemény egybeesése jó alkalom volt arra, hogy emlékeztesse a felnőtt kor küszöbén álló fiatalokat, mennyire fontos, hogy megőrizzék magukban a merész gyermeket, a gyermekként szőtt szép álmokat, és tegyenek azért, hogy ezek valóra váljanak. Dr. Máthé Dénes, az unitárius egyház főgondnoka annak az értékvilágnak és szellemiségnek a megőrzésére, illetve fontosságára hívta fel a végzősök figyelmét, amelyet ebben az iskolában kaptak. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes köszöntőbeszédében mindenekelőtt azt kívánta a ballagóknak, hogy értékeljék ezt a pillanatot, s hogy őrizzék meg mostani önmagukat. Bárhogy is alakuljon a sorsuk, bármit is érjenek el az életben, maradjanak meg lélekben a jövőjét bátran tervező, elszánt fiatalnak. Magdó János, kolozsvári magyar főkonzul személyes hangvételű beszédében arról szólt, milyen értéket képviselnek az ember életében az iskolaévek, és mennyire megismételhetetlen pillanatok ezek. A XI.-es diákok nevében Ecsedy-Baumann Edina búcsúztatta a végzősöket, a ballagó diákok részéről a két évfolyamelső diák, Lőrincz István és Tóth Dávid mondott beszédet. Kiosztották a János Zsigmond Kollégium és az unitárius egyház különdíjait is, illetve több közéleti díjat. A János Zsigmond díjat azok a diákok kaphatják, akik a humán és társadalomtudományok területén megyei, országos és nemzetközi versenyeken kiváló eredményt értek el, vagy irodalmi összeállításokban, versmondásban és színjátszásban jeleskedtek. A díjat azok kapják, akik a reáltudományok területén megyei, országos és nemzetközi versenyeken kiváló eredményeket értek el. A kollégium diáktanácsának díja a diákprogramok tervezésében, szervezésében aktívan szerepet vállaló végzőseknek jár, nevezetesen Gál Sándornak, illetve Tóth Dávidnak. Az unitárius egyház díjai Az Unitárius Egyház fődíja, a Kelemen Lajos díj. Ebben a díjban az a diák részesül, aki a diáktársak és a tanárok értékelése alapján kimagasló eredményt ért el tanulmányi és közösségépítés téren. A díjat idén Kerekes Kinga kapta. A Kolozs-Tordai Egyházkör díját Gulácsi Orsolya kapta, aki hitéről tett tanúbizonyságot a négy esztendő ideje alatt. Telt házas ballagás az operában Szokatlannak tűnhet ballagás kapcsán telt házról beszélni, de a Brassai Sámuel Elméleti Líceum esetében ezúttal nem, mivel a végzősök ünneplését a Kolozsvári Magyar Operában tartották. Az iskola az utóbbi két évben az épületcsere miatt kénytelen az intézményen kívül megtartani ünnepélyeit, így a Diákművelődési Ház után ezúttal az opera adott otthont az idei ünnepségnek. A 12 harangszó elkondulása mellett, az iskola zászlóját és kulcsát vivők mögött a tizenkettedik osztályosok – élen az osztályfőnökökkel– énekszóval vonultak fel a színpadra, ahol már várták a XI. osztályosok és a ceremóniamester, Iszlai Enikő igazgatóhelyettes. Az 1557-ben alakult iskola hagyományait a mai Brassai felvállalta, értékeit a politikailag nehezebb időkben megőrizte, és napjainkig átmentette – szombaton a 457. évfolyam ballagott el. Kósa Mária igazgató ünnepi beszédében a szépséges, céltudatos, magasan ívelő, vidám énekű madarakkal vont parabolát, Hermann Hesse német író gondolataival és Boldizsár Ildikó királyfiról szóló meséje alapján bocsátotta szárnyukra a végzős hallgatókat – a mesehőst tanító két holló, az Emlékező és Gondolkodó, valamint a kilenc további titokhordozó madár segítségével kívánt nekik szép madárhoz illő, szép repülést. A hagyományőrzés jegyében hangzottak el a további búcsúbeszédek és szavalatok: hangzottak el. A szimbólumok szokásos átadása és átvétele következett: a zászló- és kulcsátadás. A nagybetűs életbe való jelképes kilépésnél a végzősök három lépést tettek meg előre, a tizenegyedikesek meg a nyomukba. A tanulmányi díjak átadása közben a jelenlévők egyperces néma csenddel áldoztak a XII. C osztályos, súlyos betegség által örökre elszólított Marha Dorottya emlékére. Első ballagás az új iskolában Tizenhat magyar fiatal végzett idén a S. Toduţă Zenelíceumban. Ez volt az első évfolyam, amely már a tanintézmény új székhelyén (Pap/Párizs utca 60. szám) énekelhette el a Gaudeamust. Kállay-Miklós Tünde, a magyar tagozatért felelős igazgatóhelyettes a fentebbi ének magyar fordításából kiindulva szólt a végzősökhöz. – A Gaudeamus… harmadik szakasza teszi ezt a dalt igazán diákdallá. Vivat academia, vagyis „Éljen az egyetem” – esetünkben „az iskola”. Veletek együtt éltettem én is az iskolát, ahol legtöbben a betűvetést tanultátok, ahol kamaszokká váltatok, és ahol reményeink szerint az életre felkészült, az életnek örvendező ifjakká váltatok. Amikor azt énekeltétek, hogy „vivat professores”, tanáraitokban tulajdonképpen nemcsak minket, hanem egy hagyományt, a tanáraitok tanárait éltettétek. Olyan kiválóságokat, mint a nemrég elhunyt Guttman Mihály tanár úr, aki egyike volt azoknak, akiknek iskolánk szellemiségét is nagymértékben köszönheti – mondta az igazgatóhelyettes. Vincze Melinda végzős beszédében egy utazáshoz hasonlította az iskolás éveket, majd közölte: tizenkét év dallamát viszik magukkal. Rudolf Ráchel XI.-es diák egy Varró Dániel-vers alapján arra összpontosított: a zenelíceumba járó diákok otthonuknak érezhették az iskolát. – Tizenkét hosszú év alatt a megszokás, a dolgok ismétlődése, a biztonság érzése elhitette veletek, hogy itt laktok. S most hirtelen mindenhonnan azt halljátok, hogy menni kell. Na de hova? Ki-ki a maga útjára. De mi tudjuk, hogy minden vég valaminek a kezdete, és az otthont az is megtalálja, aki elköltözik. Tamási Áron szavaival búcsúzunk: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – hangsúlyozta a XI.-es diáklány. Szabadság (Kolozsvár) 2013. július 3.Kiemelt téma lesz a Tusványoson a magyar-magyar párbeszédA magyar-magyar párbeszéd és a Nyugat-Balkán a kiemelt témája az idei Tusványosnak, a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek július 23-28. Között Tusnádfürdőn – jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár kedden az esemény budapesti sajtótájékoztatóján. Németh szerint a szabadegyetem alapgondolata, hogy a közép-európai térségben a stabilizáció és a történelmi megbékélés legfontosabb eszköze a kisebbségi jogok biztosítása. A múlt heti, a második világháború magyar és szerb ártatlan áldozatai előtti magyar-szerb államfői főhajtás kapcsán hangsúlyozta, hogy a Tusványos kiemelt témái között szerepel a Nyugat-Balkán is. Emellett valóságos „mini Máért", azaz Magyar Állandó Értekezlet is lesz a szabadegyetemen, amelyre az összes kárpát-medencei magyar politikai szervezet vezetőjét várják. Az államtitkár hangsúlyozta, a tábor nyitott mindenki számára, így számítanak román politikusokra, köztük kormánypártiakra is. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere már jelezte részvételét – tette hozzá. Emellett várják az RMDSZ vezetőit, és magyarországi ellenzéki politikusokat, köztük Schiffer Andrást, a Lehet Más a Politika társelnökét is. „A Tusványos attól erős, hogy sokszínű, erre törekednek a szervezők" – mondta Németh Zsolt, hozzátéve, hogy a főszervező, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány a szerdán kezdődő, a Tusványoshoz hasonló témákkal foglalkozó 21. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem mellett a hónap második felében a felvidéki a 12. Gombaszögi Nyári Tábor megrendezésében is szerepet vállal. A 23 helyszínen zajló több száz programról, amely több ezer fiatalt vonz évről évre, Tárnok Mária, a Pro Minoritate kuratóriumának elnöke elmondta, hogy a nagyszínpadon felvidéki és erdélyi zenekarok mellett fellép a Magna Cum Laude, a Beatrice együttes és Demjén Ferenc is. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke annak kapcsán, hogy az idei Tusványos mottója A mi időnk!, arról beszélt, „talán sikerül előrébb lépni az erdélyi együttműködésben". „Úgy lehetünk sikeresek, ha a magyar politika szereplői Erdélyben és a Kárpát-medencében valamilyen közös nevezőt alakítanak ki" – fogalmazott Toró, aki hangsúlyozta azt is, hogy a tábor a magyar-román párbeszéd színhelye is, a kiemelt témák között pedig szerepel a Tőkés László néppárti európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke által meghirdetett autonómia éve, az erdélyi autonómia kérdésköre. „A mi időnk azt is jelenti, hogy az autonómia esélyei növekednek" – jelentette ki a néppárt elnöke, hozzátéve, a szabadegyetem résztvevői tanácskoznak majd arról a három európai polgári kezdeményezésről is, melyek sikeres aláírásgyűjtés után az Európai Parlament elé vihetik az unióban élő kisebbségek védelmének ügyét. Szabadság (Kolozsvár) 2013. július 17.Egy hét és jön „a mi időnk” TusványosonTusványos 24 – A mi időnk! – e címszó alatt rajtol egy hét múlva a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor 24. kiadása. A szervezők szerint „a mi időnk" nem csak az egymásra találás, a közös gondolkodás, a visszatekintés, a tervezés és a tartalmas szórakozás ideje, hanem ezúttal a napirendre tűzött legfőbb témával, a regionalizációval kapcsolatos markáns vélemény megfogalmazásának az ideje is. Ennek jegyében a budapesti Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács a megszokottnál lényegesen több európai autonómia és kisebbségpolitika szakértőt hívott meg a július 23. és 28. között zajló tusnádfürdői rendezvénysorozatra. A baszk, katalán és finnországi svéd képviselőkön kívül a házigazdák a román demokrácia és a központosított rendszer lebontásának híveire is számítanak. Ha Smaranda Enache, Valentin Stan, Ovidiu Pecican vagy Gabriel Andreescu, a demokrácia és a román–magyar párbeszéd elkötelezett híveiként tusványosi visszajárónak számítanak, idén első ízben fejtheti ki Erdéllyel és a Székelyfölddel kapcsolatos álláspontját az autonómiapárti Sabin Gherman, a szociál-demokrata alakulat egyik kulcsfigurája, Viorel Hrebenciuc vagy Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester. Nem szerepel a meghívottak között viszont a korábban visszajáró vendégként számon tartott Traian Băsesecu államfő. Az anyaországot, többek között, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, Semjén Zsolt kormányfő-helyettes, Tarlós István budapesti főpolgármester, Schöpflin György történész és politológus képviseli. Mint minden egyes évben a szabadegyetem szombati napján ezúttal is Orbán Viktor miniszterelnök tart előadást. Sándor Krisztina, a szabadegyetem mellett az egykori alapítókból, főszervezőkből létrehozott szenátus tagja szerint, ha minden egyes meghívott, aki visszajelzett, valóban megtiszteli jelenlétével a rendezvényt, az elmúlt évekből ismert párbeszédek az idén valóságos kerekasztal-beszélgetésekké alakulnak. Újságírói kérdésre, miszerint miért ismét az autonómia kerül terítékre, Sándor Krisztina elmondta, egyszerűen azért, mert még mindig aktuális. „Addig amíg bizonyos gondok meg nem oldódnak, mint amilyen az autonómia vagy az orvosi egyetem kérdése, addig nem mondhatunk le a napirendre tűzésükről és vitájukról" – fejtette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. Sándor Krisztina cáfolta azokat a felvetéseket, miszerint a Tusványos idei kiadása afféle Fidesz-kampányindító lenne. „Fontosnak tartjuk elmondani, hogy az Erdélyben élő kettős állampolgárok éljenek a szavazati jogukkal és vegyenek részt a 2014-es magyarországi választásokon. Ennyi és nem több" – szögezte le az EMNT ügyvezetője. A keddi sajtótájékoztatón a szervezőcsapat részéről Jakab Attila és Vass Orsolya ugyanakkor arról beszélt, hogy idén is negyvenezer látogatót szeretnének az Olt-parti kempingbe vonzani. Fő céljuk a fesztiválozókat bekapcsolni a szabadegyetem előadásaiba, a szabadegyetemre érkezőket pedig az esti bulikba. A jó hangulatról az idén olyan fellépők gondoskodnak, mint a Magna Cum Laude, Semi Holsen, Budapest Bár, Csík Zenekar, A kutya vacsorája, Beatrice, Role, Demjén Ferenc, Magashegyi Underground, Balkan Fanatik vagy a Ghymes. A táborozók testi épségét a helyi vadőrök próbálják megóvni a tusnádi kempingbe időnként be-betoppanó medvéktől. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2013. július 23.Tusványos 24Ma kezdődik a bálványosi szabadegyetem A mi időnk! a mottója az idei, huszonnegyedik Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek és Diáktábornak, amelyet Tusnádfürdőn tartanak július 23-28. között, a Magyar Ifjúsági Tanács és a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány szervezésében. A több mint húsz helyszínen zajló előadások és eszmecserék idén elsősorban a régióátszervezés köré csoportosulnak – tájékoztatnak a szervezők sajtóközleményükben. Az idei táborban sokkal több külföldi meghívott jelezte részvételét, mint az elmúlt években. Jelen lesz: Marc Gafarot i Monjo, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője, Sabrina Ragone spanyol jogász, alkotmányjogász, aki a katalán függetlenségi törekvések alkotmányjogi kérdéseivel foglalkozik, Elizabeth Nauclér, a Finn Parlament svéd parlamenti csoportjának képviselője. Visszatérő vendégnek számít Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga társelnöke, Valentin Stan politológus, Sabin Gherman, közismert Erdély párti politikus, a Transilvania Live ügyvezető igazgatója, Ovidiu Pecican, történész, közíró és Gabriel Andreescu, emberjogi aktivista. Magyarországról részt vesz Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Törzsvendégnek számít a két „alapító”, Németh Zsolt Magyarország külügyi államtitkára és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt, elnöke valamint Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Tőkés Lászlóval együtt szombat délelőtt tart előadást A mi időnk! címmel. A mottó jegyében az előadások kötődnek az egyszerűsített honosítás, a magyar állampolgárság, a nemzeti érdekek képviselete, az autonómia és a választójog kérdésköréhez. A közéleti-politikai előadások idén is a Lőrincz Csaba sátorban, illetve a Kós Károly-sátorban kapnak helyet. Terítékre kerül továbbá az erdélyi magyar orvosképzés helyzete, de értekezéseket folytatnak a szólásszabadság és a média viszonyáról, ugyanakkor nem marad ki a programból Magyarország és Kelet-Közép-Európa aktuális helyzetének elemzése, valamint gazdasági és környezetvédelmi kérdések megvitatása sem. A szabadegyetem szórakoztató jellegét az esti koncertek is biztosítják, fellépnek: Semi Holsen, Magna Cum Laude, Budapest Bár, Csík Zenekar, A Kutya vacsorája, Beatrice, Role, Demjén Ferenc, Magashegyi Underground, Ghymes és a Balkan Fanatik, továbbá Orpheusz, Longstep, Selfish Murphy, Monyo Project, Stereogam. Minden este 18 órától Dumaszínház, fellépők: Felméri Péter, Dombóvári István, Csenki Attila, Tóth Edu. A sajtóközleményből az is kiderül, hogy medve továbbra is van Tusnádfürdőn, ezért idén is helyi vadőrök gondoskodnak arról, hogy minél távolabb tartsák a medvét a tábortól, ezenkívül pedig egy őrző-védő szolgálat munkatársai is folyamatosan ott lesznek a táborban. Szabadság (Kolozsvár) 2013. augusztus 6.Világnemzet anyaországi háttérrelRomán–magyar párbeszédet alig, magyar–magyar párbeszédet egyáltalán nem hozott a 24. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor. Tusványos azonban így is megőrizte gondolatébresztő és műhelymunka szerepét. Sikeres 24. Tusványoson vagyunk túl. A rendezvény bebizonyította, hogy folyamatosan képes fejlődni – jelentette ki a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor „szenátusának” társelnöke, Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke az önrendelkezés kérdéskörét, kormány által tervezett régióátalakítást és a jövő évi magyarországi parlamenti választásokat tekintette a 24. tábor legfontosabb témáinak. Azzal maga is egyetért, hogy idén kissé háttérbe szorult a román–magyar párbeszéd. „Nem kell politikai szakértőnek lenni ahhoz, hogy észrevegyük, mennyire ingatag lábakon áll a kormánykoalíció, bármelyik pillanatban széteshet, és ebben az esetben mindkét párt számít az RMDSZ-re. Ilyen helyzetben nem jönnek el a szabadegyetemre számukra kényes témákról értekezni” – próbált magyarázatot találni a román politikusi távollétre. Toró T. Tibor sajnálatosnak nevezte, hogy a tusnádfürdői rendezvényen nem adódott lehetőség a romániai magyar politikai szervezetek közti párbeszédre. „Bár az EMNP mindent megtett annak érdekében, hogy ez a párbeszéd létrejöhessen, az RMDSZ – annak ellenére, hogy a rendezvény előtt néhány nappal még úgy tűnt, csúcsvezetési szinten is képviselteti magát – mondvacsinált okokból távol maradt. A hivatalos indoklás – úgymond szolidaritást vállaltak Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével –, szerintem a kérdésben testületi döntés született. Stratégiai lépés volt, ami arra utal, hogy az RMDSZ továbbra sem akarja elismerni a Néppárt szerepét. A háttérbeszélgetések alapján azonban kiderült ki, hogy az RMDSZ is egyetért velünk abban, hogy az erdélyi magyar pártoknak a mozgósítás a feladatuk a magyarországi választásokkal kapcsolatban.” Macitól a MISZSZ-ig Csűrdörmögő, a szavazás nyomán elkeresztelt tusványosi kabalamaci idén a kakukkos óra szárnyas állatának szerepét is átvette és az egyre tágabb értelemmel rendelkező székely zászló alatt pontos időjelzést adott július 23-án: a „mi időnk” tartott is négy napon és öt éjszakán át. A 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor több mint ötven oldalas idei programfüzete legalábbis erről tanúskodik, s aki bele is kóstolt a programokba, megállapíthatta: zsúfolt, de tartalmas tusványosi forgatag volt az idei is. Bár a politikai paletta idén nem volt túl színes – az óvodai civakodásra hasonlító egymásra mutogatásból csak a valódi okok maradtak ki a meghívás és/vagy távolmaradás mesei (szó)fordulatokkal tarkított történetéből – a program apolitikus része így is sokaknak szólhatott: pártszimpátiától, nemtől és életkortól függetlenül. Magyar-román párbeszédre pedig olyan témák szolgáltattak alapot, mint nemzeti jelképeink – Sabin Gherman és Lucian Mândruţă publicisták is letették a garast egymás kultúrája és közös értékeink mellett ‒ vagy az online „rom-magyar” barátság. Határainkon túlról pedig nem csak magyarországi politikusok és közéleti szereplők, hanem olyan külföldi személyiségek is ellátogattak Tusnádfürdőre, mint például a moldovai Gagauzia kormányzója, Mihail Formuzal. A főszervező Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács negyedszáz hivatalos partnerével karöltve 25 helyszínen forgatta a mi időnk kerekét. A Lőrincz Csaba sátor idén is a rendezvénysorozat vezérhajójának számított: a sepsiszentgyörgyi születésű, 49 esztendősen elhunyt politológus nevét viselő, egykori Fősátor szolgált a legfontosabb előadások és beszélgetések helyszínéül. Az esti koncertek helyszíne pedig szintén a szokásos, azaz a nagyszínpad volt. Bár ez utóbbi helyszínhez idén a szokásosnál is több koncert és buli társult: a Magna Cum Laude vagy a Csík zenekar utolsó akkordjai után sem maradt csendes a tusnádfürdői völgy. A MISZSZ-sátor színpada mellett a mindig zsúfolt csűr, az idén debütáló Cseh Tamás sátor és a már szintén „bejáratott” DEPO-T-Systems sátor a maga rendjén kiakaszthatta volna a „megtelt” táblát. Ha lettek volna fizikai korlátai a bulihelyszíneknek, de szerencsére nem voltak. A DEPO, vagyis Design Pont&Kreatív műhely napközben olyan témáknak szolgált otthonul, mint az animációk, építészet, divat, este viszont a jó zenéknek hódolt, akárcsak az a sok száz fiatal, aki a zuhanyzók melletti, Medve-köznek keresztelt terepen bulizott a dj-k, vagy a Szempöl együttes zenéjére. A MISZSZ-sátor zenei kínálatát ‒ előbb elő koncertek, majd dj-session-ök ‒ pedig minden sátorozó élvezhette, akár akarta, akár nem, mivel idén is kiérdemelte a táborozókhoz legközelebbi, leghangosabb és leghosszabb ideig zenét szolgáltató sátor megtisztelő címét. Átlényegült focipálya A futballpályán kapott helyet a több könyv bemutatójához is otthonul szolgáló Tilos kávéház, és a Cseh Tamás sátor, ahol napközben találkozni lehetett az esti nagykoncertek előadóival. Átellenben, az Erdély Caféban naponta más-más tematika szerepelt: az erdélyi örökség, erdélyi termék és Erdély jövőjét is taglaló előadások a Magyar Turizmus Zrt. helyszínének szomszédságában zajlottak, ahol magyarországi régiókat követett a napi kínálat. Látvány és hangzás szempontjából is teljesen újnak számított viszont az MTVA látványos rádióstúdiója: a Kossuth és a Petőfi Rádió élő műsorokkal is jelentkezett az erdélyi táborból. A tágabb szomszédságot a főként gazdasági témákat tárgyaló Wekerle-Mikó sátor és a napközben ifjúságot képviselő, ám a „komolyságot” estére teljesen levetkőző MISZSZ-sátor jelentették: ez utóbbi helyszínen napszállta idején a dumaszínház műfajának jeles és méltán „kinevetett” képviselői vették át az irányítást. Néha túlságosan is, hiszen a szemközt álló Kós Károly sátor kevésbé vicces, ám mindenképp érdeklődésre számot tartó előadásainak furcsa aláfestésként szolgált a fel-felhangzó kacajhullám. A Kós Károly sátor közéleti, politikai témáit viszont jól kiegészítették a Commitmentesek oktatásügyi beszélgetései. Arcok Erdélyből Elhagyva a focipálya és a sportcsarnok területét, valamint a Gyöngyvirág lassan már mitikussá emelkedett teraszát, a faházikók változatlanságot sugalló sora között kapott helyet az MTVA élménysarka: itt nem csak meséket vagy filmeket lehetett nézni, hanem mesehősökként is lehetett pózolni, sőt, részt lehetett venni azon az arcfotózáson is, amelynek eredményeit a köztévé reklámszüneteiben láthatjuk. Szóval, ha erdélyi arcok bukkannak fel a képernyőn, a felvételek valószínűleg Tusványoson készültek. A „térség” további kínálatát adta a nappali vetítések és éjszakai „duhajkodások” otthona, a Csűr, az irodalmi fókuszú Csűr-terasz, a minden évben Tusványoson szolgáló keresztény Keskeny út sátor, a főleg édesanyáknak és csemetéiknek szóló CsAK EGY sátor, az Integratio Alapítvány EU-karavánja, de a két erdélyi magyar magánegyetemet képviselő programhelyszínek is. Utóbbiak fiatalos lendülettel és témákkal várták a táborozókat, így aki arrafelé tévedt, mindaddig tán fel sem merült tudományos kérdésekre is választ kaphatott. A névsorolvasás nem volna teljes Tusványos egyik legsokoldalúbb helyszíne nélkül: a Magyar Teátrum színházi sátra nem csak a szó szoros értelmében vett színházi produkcióknak adott otthont, sőt, előtere nappal a kisgyerekes szülők számára hozhatott megnyugvást: a sok színes gyerekjátékot sok apró kéz szorongatta a négy nap alatt, miközben mellettük a felnőttek sem unatkoztak, például ördöglakatot próbáltak nyílásra bírni. A Nemzeti Színház épülettörténeti kiállítása és a Weöres-centenárium olvasósarka hozta az idei Tusványos Teátrum újdonságait, de eleddig nem látott látványosságot hozott az a bejárható „labirintus installáció” is, ami az infógrafika sűrített színes nyelvén vázolta Erdély történelmi esélyét, az autonómiát. A tábor ‒ több értelemben véve is ‒ legegyedibb pontját idén is a Corvina sátor borkóstolói jelentették, s ezzel körbe is jártuk a helyszínt, amelyet egyszer azért csak meglátogatott egy élő „der medve”, ám szerencsésen távozott is. Sátortalanul A helyszínek sora természetesen csak egy a több Tusványos-tényező közül, hiszen az úton, vagy sörcsap mellett töltött idő, az idei fehér egyenpólót viselő két fiatal hulladék pillepalackokból készített tutajának érkezése, vagy „Az autonómia a megoldás” feliratú karszalag beszerzése, illetve a „Tusványos rabja vagyok” üzenetű fénykép készítése sátorfüggetlenül zajlott. Akárcsak az a sok-sok köszöntés és bemutatkozás is, ami Tusnádfürdőn minden évben változatlanul zavarba hozza az embert. Rendkívüli premierként Tusványoson mutatták be a Kriza János Vadrózsák című székelyföldi népköltészeti gyűjtésének második részét – 150 évvel az első kötet megjelenése után. „Tusványos forevör! Millió köszönet minden szervezőnek! Jövőre ott vagyunk! Ilyen képeket meg ne tegyetek fel, mert megszakad a szívünk” ‒ áll a tábor több mint 12 ezres „Facebook-táborának” egyik lakója által közölt hozzászólásban, utalva egy olyan felvételre, melyen a nyüzsgő helyszín immár elárvulva emlékezik az épp csak elmúlt szép időkre. Az időre, amelyik a miénk volt, és közel egy hét együtt töltött idő után bizton állítható: a miénk is lesz. Nem csak Románia legkisebb városában, Tusnádfürdőn, hanem kinek-kinek az otthonában is. A kettős állampolgárság kérdése „A 20. századi történelem Magyarországot szétszórt nemzetté tette, úgy, hogy egyes nemzetrészek közé csak választóvonalakat húztak. Ha a magyarok egy erős nemzet akarnak lenni, akkor csak világnemzetként tudnak azzá válni” – hangsúlyozta a miniszterelnök. A dolgok jelenlegi állása szerint közjogi kapcsolatokat létrehozni a világon élő magyarok között nem területi alapon, hanem az állampolgárság kötelékén keresztül lehet. „Ez az a dimenzió, amikor az országpolitika átlép nemzetpolitikába. Mert Magyarországnak nemcsak az a fontos, hogy a belföldi magyarok gyarapodjanak, hanem azt az egyensúlyt kell megtalálnunk, ahol minden magyar egy olyan rendszerhez tud kapcsolódni, ahonnan erőforrásokat kaphat. Ennek a módjait kell kidolgoznunk, de mindennek az alapja az a kötelék, amit a világban szétszórva élő magyarok és Magyarország között az állampolgárságon keresztül fennáll” – fejtette ki. A rendezvény keretében felszólaló Tőkés László azt kérte Orbán Viktortól, hogy a magyar kormány vállaljon védhatalmi státust Erdély felett, ahogyan Ausztria is tette Dél-Tirol esetében. A kérés heves román bírálatokat váltott ki, sokan azt is megkérdőjelezik, hogy az EU-ban létezik ilyen gyakorlat. Tőkés egyébként már-már évekkel ezelőtt – például 2011-ben, az Európai Parlament alelnökeként a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács első, brüsszeli ülésén – felvetette a védhatalmi státus gondolatát, amelyet szerinte a magyar alkotmányban kell rögzíteni. A kezdeményezést erdélyi magyar szervezetek is felkarolták, elsősorban a Székely Nemzeti Tanács, amely a Székelyföld esetében látja elképzelhetőnek a védhatalmi státusz kiterjesztését. Martonyi János külügyminiszter idén a Krónikának és az Erdélyi Naplónak adott interjúban áprilisban úgy válaszolt: a védőhatalom szót Magyarország már nem használja, olyan nemzetközi jogi kategória ez, amit Budapest nem vet föl. Koncert „terem” A 24. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor mindkét alappillére ‒ a fesztivál hangulatú esti koncertek és a szabadegyetemet idéző nappali panelek ‒ jól teljesített. Nem kellett lasszóval fogni az előadások hallgatóságait, mint ahogyan koncerteken sem lehetett panasz a nézők jelenlétére, vagyis a létszám példásan alakult. Szerencsére ehhez párosult a kellő hangulat is: a beszélgetéseken tán kevésbé tudott megnyilvánulni, ám estére mindig a közeli Sólyomkő tetejére hágott. Első este a felvidéki Semi Holsen vendégeskedett az Olt partján, majd a Magna Cum Laude tért vissza a táborba, és melegítette a még bátortalan hangokat. Második este már nem volt pardon: a Budapest Bár és a Csík Zenekar kombinációja sokak szerint felülmúlhatatlan maradt. Bárhogy is, jó volt végigénekelni a 25 esztendős Csík zenekar egyedi feldolgozásait ‒ köztük a méltatlan epigonok által agyonismételt, ám a „források” által vége mégis rehabilitált Most múlik pontosant is ‒, mint ahogy a különösebb műfaji csavart nélkülöző Én vagyok az, aki nem jó című népdalt is hűségesen dalolta a teljes közönség. Csütörtök estére a Beatrice frontembere, Nagy Feró teremtett kvázi tehetségkutató hangulatot azzal, hogy egy színpadra merészkedő fiatalembernek nemes egyszerűséggel odaajándékozta a gitárját. Pénteken a tusványosi bérlettel rendelkező hazai Role után Demjén Ferenc hódította és vonatoztatta a tömeget, szombaton pedig mesterhármassal búcsúzott a szabadegyetem fesztiváloldala: az erdélyi szálakkal is rendelkező Magashegyi Underground után az utánozhatatlan Ghymes játszott határok nélküli és túli muzsikát. S hogy a terek, s területek keveredése teljes legyen, a Balkan Fanatik eklektikus zenéjének akkordjai zárták a tábort, amelynek mai helyszínén már a Krisztus előtti második században laktak. Ellenszerek Európára A hagyományoknak megfelelően idén is koncertközönségnyi hallgatóság követte figyelemmel Orbán Viktor tusványosi beszédét. A magyar miniszterelnök mondandójának súlypontjait az Európa előtt állótörténelmi kihívásokra adandó válaszok, valamint a jövő évi anyaországi választások jelentették. A magyar kormányfő „rögtön a dolgok közepébe vágva” igyekezett megfelelő értelmezési keretbe foglalni mindazt, amit a magyar kormány Magyarországon és a Kárpát-medencében tesz. „Mai előadásom első állítása az, hogy ma egy ugyanolyan súlyú, ugyanannyira radikális negyedik átrendeződés időszakát éljük. Ismét megkérdőjeleződtek a világpolitikai pozíciók, Európa súlya és szerepe. Reális veszélyként kell szembenézzünk azzal, hogy a kontinens elveszítheti azokat a kulturális, gazdasági és civilizációs pozíciókat, amelyeket hosszú évszázadokon keresztül birtokolt. Az egyik kérdés az, hogy van-e erre Európának ellenszere?” – szólt a közönséghez. Szerinte ennek az ellenszernek a megtalálására az EU intézményei alkalmatlanok. „Ilyen válaszok kizárólag nemzetállami szinten fogalmazódhatnak meg” – hangsúlyozta Orbán. A miniszterelnök szerint a nemzetstratégia első számú kérdése: Magyarország haszonélvezője vagy kárvallottja lesz-e a küszöbön álló átalakulásnak? „Az elmúlt ötszáz év során nagyon ritkán és rövid ideig állt fenn az a helyzet, hogy az ország képes volt rendelkezni a saját erőforrásai fölött. Megtörtént a rendszerváltás, de Magyarország mind gazdasági, mind pénzügyi értelemben a politikai szabadság ellenére kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt. Kiszolgáltatott országnak lenni pedig annyit tesz, hogy a belföldön megtermelt javak kikerülnek a rendelkezésed alól, és máshol hasznosulnak” – magyarázta Orbán. Okfejtésében úgy fogalmazott: a kulcskérdés az, hogy az előállított termékből és értékből mennyi marad az országban. „Az a helyzet, hogy a két dolog – a nemzeti össztermék és a rendelkezésünkre álló felhasználható érték – között igen jelentős, mintegy kétezer milliárd forint a különbség” – érzékeltette az anyaországi valóságot. Rámutatott: azáltal, hogy Audit vagy Mercedes-Benzt gyártanak, rengeteg munkahely teremtődik, de az előállított profit tekintélyes része a nem magyarországi székhelyű gyáré lesz. A jövedelmek másik része a bankok profitja, aminek nagy részét ugyancsak kiviszik, ezért indokoltnak nevezte a bankadó bevezetését. Hasonló „pénzszivattyú” működik akkor is, amikor a forint árfolyamát mesterségesen lerontják, míg a Nemzeti Bank alapkamatát magasan tartják. A monopol pozícióban lévő multinacionális cégek ármeghatározása is fölötte van az indokolt profitnak, amit szintén kivisznek az országból, de a devizahiteles konstrukció is hasonló típusú. E logika mentén a kormány pontokban szedte össze azokat a feladatokat, amelyek a magyarok által megtermelt értékek fölötti nemzeti rendelkezés kiterjesztését szolgálja. Orbán fontosnak nevezte, hogy közép-európai tekintetben számottevő, nemzeti kézben lévő vállalatai legyenek Magyarországnak. A következő a korábban igazságtalanul szétosztott közterhek igazságos szétosztása, megszüntetve a pénzügyi szektor és a nagy multik kiváltságait. Emellett a demográfiai programot is hangsúlyos elemként említette, akárcsak a devizahitelek magyar pénzügyi rendszerből való kivezetését. Csinta Samu, Dénes Ida Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2013. augusztus 16.Táncba fordul SzatmárnémetiRekordszámú résztvevőt várnak a szervezők a Partiumi Magyar Napok (PMN) idei, tizenkettedik kiadására, Szatmárnémetiben. Stier Péter főszervező a Krónikának elmondta, a tavalyi 35 ezer érdeklődő után arra számítanak, hogy ebben az évben legalább 40 ezren lesznek kíváncsiak az augusztus 19–25. között tartandó rendezvénysorozatra. A régió legnagyobb magyar rendezvényének számító PMN kinőtte magát az elmúlt 12 évben – míg az első mindössze kétnapos volt, most 4 színpadon és összesen 10 helyszínen szerveznek különféle programokat. Az idei kiadásban a korábbi évekhez képest nagyobb hangsúlyt kapnak a színházi-, illetve a néptánc előadások – fellép az Aradi Kamaraszínház, a Beregszászi Színház, a szatmárnémeti Harag György Társulat előadja Ludas Matyi Szatmárban című produkcióját, valamint színpadra lép a Nagyvárad Táncegyüttes. A legnagyobb tömegre a 23-án tartandó Tankcsapda, illetve a 25-re tervezett Demjén Ferenc koncerten számítanak – mindkettőt az új központban levő nagyszínpadon léptetik fel. A Kossuth-kertbeli színpadokon 24-én Péterfy Bori és Kovács Kati lép majd fel, a Minestrone együttes pedig zöldségeken játszva szórakoztatja majd a közönséget.Nem hiányoznak idén sem a néptáncelőadások, a táncházak, és a karaoke-estek, valamint a tavalyi sikerre való tekintettel ismét tartanak stand up comedy-t a nagysátorban. A főszervező elmondta: körülbelül 200 000 lej a jövő héten rajtoló PMN költségvetése, és bár a városi és a megyei tanácstól a megszokott 35–40 százalékos hozzájárulás helyett mindössze a büdzsé negyedét kapták, örömmel nyugtázták, hogy a helyi vállalkozók felkarolták a rendezvényt, így a támogatásukkal tovább sikerült gazdagítaniuk a programkínálatot. Idén 17 civil szervezet segítette a két főszervező, az Identitás Alapítvány, illetve a szatmárnémeti RMDSZ munkáját. Babos Krisztina Krónika (Kolozsvár) 2015. június 1.Ballag már a… nem is olyan vén diákTegnap reggel nyolc órakor ünnepélyes keretek között utoljára csengettek be a Csiky Gergely Főgimnázium tizenkettedikesei számára. A szépen feldíszített osztálytermekben megkezdődött az utolsó osztályfőnöki óra, majd ez után, kilenckor vonultak ki a végzősök az udvarra, és kezdetét vette az évzáróünnepség. Négy osztály végzett idén: három elméleti (matematika–informatika, közgazdaság és turisztika) és egy szakiskolai (autómechanika). Az iskola igazgatónője, Hadnagy Éva, valamint a meghívott vendégek jókívánságokkal és jó tanácsokkal engedték útjukra a végzősöket. Pellegrini Miklós helyettes főtanfelügyelő szavaival élve „Az ahogy 10 év múlva vagy 20 év múlva hogy fogunk kinézni, attól függ, hogy ma, holnap és holnapután mit teszünk, mit gondolunk – még ha nem is tesszük – és hogyan viselkedünk, elsősorban társainkkal. […] Minden tettünk és minden gondolatunk elsősorban a szeretet által legyen megbélyegezve”. A diákokat Király András, az Oktatási Minisztérium államtitkára és Cziszter Kálmán városi tanácsos (RMDSZ) is ellátták a ballagókat útravalóval, arra biztatva őket, hogy minden élethelyzetben törekedjenek a maximumra. A vendégek között jelen volt még Lipták Julianna, a szülői bizottság elnöke, Matekovits Mihály, az RMPSZ Arad megyei szervezetének elnöke, Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője. És mivel az iskolába lengyel küldöttség is érkezett, a vendégek sorában köszönthettük Jadwiga Lewandowskát, a Łodz-i 13-as számú Bem József Általános Iskola igazgatónőjét. A beszédek és a kulcsátadás után sor kerülhetett a díjak átadására is, ahol az osztályok legeredményesebb diákjai kaptak elismerést – akadt, aki többet is. Kovács Henrietta 12. A osztályos tanuló 9,80 feletti átlaggal végezte a négy évet, ráadásul végig osztályelső volt. A különdíjaknál is őt szólították először, hiszen neki járt a Wieser Tibor-díj. A Bolyai Farkas-díjat Szabó Izabella kapta, szintén a 12. A-ból. Az iskola különdíját olyan tanulóknak osztották ki, akik végig aktívan részt vettek az iskolai életben: Bálint Bernadett (12. B), Kiss Zsuzsanna (12. A), Pálfi Kinga (12. C) és Kiss Evelin (12. B). A számos különdíj és díjazott között természetesen ott voltak a Csiky-csuky és az iskola holnapjának elköszönő szerkesztői is – összesen tíz diák kapott Böszörményi Zoltán által felajánlott díjat –, valamint gazdára talált a dr. Vekov Károly-díj is, Bakai Kitty személyében. És persze díjazták azokat is, akik tevékenységükkel öregbítették az iskola hírnevét – többek között Bálint Bernadettet, aki hatalmas taps közepette vette át a diplomát. Ha valamennyi díjazott diák nevét nem is tudtuk felsorolni, valamennyiüknek (azoknak is, akiknek neve ma nem hangzott el a ballagáson) gratulálunk, sok sikert kívánunk az előttük álló érettségi és életvizsgákhoz! A végzős osztályok búcsúprodukciója következett, azaz egy-egy közösen előadott dal, végül Király Árpád főesperes és kanonok adta áldását a jelenlévőkre. A három líceumi osztály elénekelte Demjén Ferenc Kell még egy szó című dalát, és ezek után már csak a virágok átadása, a szülők, rokonok, ismerősök és barátok gratulációja maradt hátra – a kellemes kavalkád minden ballagás végén. Gál Zoltán Nyugati Jelen (Arad), 2015. augusztus 13.Nagyvárad és Debrecen – tíz éve ünnepelünk együttDebrecenben 46 éve tartják államalapító Szent István király és az új kenyér augusztus 20-i ünnepén a virágkarnevált, Nagyváradon pedig tizedik alkalommal láthatják a cívisvárosban is vonuló virágkocsik egy részét augusztus 21-én a Nyitott ablak Európára című rendezvény keretében. Idén ismét közös virágkocsit készít Nagyvárad és Debrecen, melyet mindkét városban láthatnak majd, Debrecenben augusztus 20-án, Nagyváradon augusztus 21-én. Többek között erről is beszélt hétfőn Debrecenben Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere, Huszár István, Nagyvárad alpolgármestere, Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Kft. ügyvezetője és Breitenbach Rezső, a Hotel Lycium Átrium séfje. Tizedik éve ünnepel együtt Szent László városa és Kossuth őrvárosa – mondta Komolay Szabolcs debreceni alpolgármester, aki beszélt a két város történelmi kötődéséről, és azt is hozzátette: a két város együttműködése jó, mióta 1992-ben megújították a testvérvárosi kapcsolatot, majd 2005 óta pedig a kocsik is vonulnak Váradon. Huszár István alpolgármester elmondta, évente 4-5 virágkocsit láthatnak Nagyvárad lakói, a felvonulásnak sikere van. Az alpolgármester azt is hozzátette, hogy ebben az évben Nagyváradot a Csillagocska Néptánccsoport és az Exlusive Dance csoport képviseli majd a debreceni felvonuláson. Debrecenből egyébként öt virágkocsi – köztük a két város közös kocsija – biztosan látható lesz augusztus 21-én Nagyváradon, és elképzelhető, hogy egy hatodik is vonul majd a bihari megyeszékhelyen. A cívisvárosban 16 kocsi vonul majd augusztus 20-án, mintegy 1500 fellépővel. A Nagyerdei Stadion mellett megtartott sajtótájékoztató után, melyet a Lángoló Csigák Tűzzsonglőr Csapat és a Feeling Fantasy Táncegyüttes egy-egy rövid produkciója színesített, kóstolót kaphattunk a virágszirmokkal díszített falatokból, a séf pedig elmondta: úgy állították össze az ünnepi héten megízlelhető menüsort, hogy abban a virágok mint díszítőelemek is szerepet kapjanak, de fűszerként is használják például a levendulát, rózsaszirmot vagy körömvirágot. A magát egyhetes fesztivállá kinőtt virágkarnevál helyszínein Kerekes Sándor, a Főnix kommunikációs vezetője volt a kísérőnk. Láthattuk a Szabadtéri Színpadot és a Békás-tavat, előbbin a felvonulásban részt vevő vagy abban részt nem vevő, de bemutatkozni kívánó csapatokat is láthatják majd az érdeklődők, utóbbi mellett pedig már megkezdték a hétvégi cseh sörfesztivál előkészületeit. Debrecenben valódi fesztiválhetet tartanak, mondta Bódor Edit, aki többek között a Galiba Gyermekfesztivált, a Színezd át! családi programot, a tűzijátékot említette, és elmondta: fellép majd a PASO, a Tátrai Band és Horváth Charlie, Oláh Gergő, Falusi Mariann, Papadimitriu Athina, Szakcsi Lakatos Béla, Vastag Tamás és az ExperiDance, Demjén Ferenc. A L’art pour L’art Társulata és Berecz András, a virágkocsik vonulása mellett több mint kétezer fellépőt láthatnak majd a debreceniek és az oda látogatók. A debreceni látogatást a MÁV járműjavító csarnokában folytattuk, ott készül ugyanis a virágkocsik egy része. A két város közös kocsiján a vártemplom és a város címerében látható oroszlán és angyal idézi Nagyváradot, Debrecent pedig főnix jelképezi – tudtuk meg Pózner Gábor szobrásztól és Gulyás Tamás virágszobrásztól. A csarnokban egyébként szorgos munka folyt, többek között a Mézga-családot, egy dzsinn alakját is elkészítették már a 20-i felvonulásra, mely a Nagyerdei Stadionban ér majd véget, a készülő virágcsodákat ott állítják majd ki. Fried Noémi Lujza Reggeli Újság (Nagyvárad) 2017. április 20.Szalagavató a Csikyben„Maradjatok meg becsületesnek és magyarnak!” Suhogó csipkeszoknyák, göndör fürtök, tűsarkúk, csokornyakkendők és frissen vasalt fehér ingek villantak fel az aradi nagyszínház előcsarnokában szerdán délután 6 óra körül. Maturandus 2017lebegett a levegőben – a Csiky Gergely Főgimnázium végzős diákjainak a szalagavató ünnepsége zajlott telt ház előtt. A nagyterem színpadán az iskola néptánccsoportja kalotaszegi legényes csárdással és szaporával nyitotta meg az ünnepséget, a táncosokat Sztankó Károly néprajzkutató, néptáncoktató készítette fel. Dr. Muntean Tibor iskolaigazgató egy tanulságos történettel lépett színpadra, és azt kívánta az iskola padjait elhagyni készülő fiataloknak, hogy ebben, az emberiség történetében talán legnehezebb, értékvesztett korszakban igyekezzenek úgy eligazodni, hogy a lehető legjobb döntéseket hozhassák az életben. A kitűzendő szalag kettős jelentésére hívta fel a figyelmet, mondván, a jelképes piros kiegészítő egyrészt az iskolában eltöltött éveket, az összetartást szimbolizálja, másrészt (ami talán ennél fontosabb), hogy most dönteniük kell, meg kell határozniuk, majd lassan meg is kell valósítaniuk céljaikat. „Most rajtatok a sor. Fel kell építsétek, lehetőleg a szülőföldeteken, azokat a házakat, melyekben majd jól fogjátok érezni magatokat, amelyek hirdetni fogják – éppen úgy, ahogyan elődeink házai is hirdetik –, hogy mi itt voltunk, itt vagyunk, és lehetőleg itt leszünk évszázadok múlva is” – mondta a főgimnázium vezetője. Az igazgató beszéde után a színpadon felcsendült az Ismeretlen arcok zenekar Nélküled c. dala, Rudolf Anna és Józsa Tamás XII. A osztályos diákok remek előadásában. Horváth Levente, az Arad Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség aligazgatója (az iskola egykori diákja és tanára) egy kis „útravalót” hozott a felnőtté válás küszöbén toporgó maturandusoknak, mondván: a 18. életév betöltésével felelőssé válnak tetteikért és döntéseikért. „Higgyétek el, az élet iskolája sokkal nehezebb, és akad bőven pótvizsgára szoruló is elég” – szólt a diákokhoz. „Lassan megtapasztaljátok, hogy a sikernek nem titka, hanem ára van, és cserélhettek akárhány ruhát, tiszták csak akkor maradtok, ha a szívetek is tiszta marad” – mondta és azt kívánta a végzősöknek, hogy a hit, a család és a barátok kísérjék végig őket göröngyösnek ígérkező útjukon. „Maradjatok meg becsületesnek és magyarnak, hiszen ez nem állapot, hanem vállalás kérdése!” A gondolatébresztő beszédek után a XI. A, B és C osztályosok zenés-táncos-humoros produkciói uralták a színpadot, mindeközben Máthé Noémi és Rudolf Anna az Once Upon a December dallal repítette vissza a múltba a jelenlevőket, majd Rudolf Anna a Read all about it (Emeli Sandé) c. dallal „figyelmeztetett” a felnőttek felelősségére. A tizenegyedikes diáklányok Demjén Ferenc Honfoglalás c. dalára, sötétben előadott különleges, Jelbeszéd c. produkciója emelte az est hangulatát, majd Ruscsánszky László (XII. C) lőrincrévi pontozó táncát láthatta a közönség. Az ünnepség, a hagyománynak megfelelően, a nagykorúvá válást jelképező piros szalagok feltűzésével, majd a XII. osztályosok keringőjével zárult. A keringőt Murvai Dávid volt csikys diák tanította be, ötletekkel segített Erdei Emese tornatanárnő. A szalagok feltűzésekor természetesen a színpadra vonult a három osztályfőnök: Nyári Andrea (A), Rogoz Marianna (B) és Szente Gabriella (C) is. Sólyom Emília / Nyugati Jelen (Arad) 2017. június 22.A nagyváradi reformáció történetét tekintették át a Szent László NapokonA nagyváradi reformáció történetét számos szempontból részletesen körüljáró konferenciát szerveztek a partiumi megyeszékhelyen zajló, június 25-éig tartó Szent László Napok keretében – számoltak be közleményükben a szervezők. A szerdán, népes közönség előtt sorra került eseményen Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja úgy fogalmazott: a Szent László Napok gazdag programkínálata annak jele, hogy a nagyváradi magyarság büszke kultúrájára, elődeire, hagyományaira, és a legjobb módját választotta annak, hogy ezeket a nagyközönségnek is bemutassa. Kovács Zsolt Levente vizsolyi lelkipásztor előadásában kevésbé ismert tényeket osztott meg a hallgatósággal, így például kiderült, hogy Károli Gáspár neves borász volt, ebből a tevékenységből pedig tisztes jövedelemre tett szert, amit később a Vizsolyi Biblia kiadására fordított. Pálfi József, a Nagyvárad-Réti Református Egyházközség lelkipásztora, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora az egyházközség tulajdonában lévő eredeti Váradi Bibliát mutatta be, és felvázolta azokat a politikai, vallási és egyházpolitikai körülményeket ennek kinyomtatásához vezettek. A hallgatók részleteket tudhattak meg a korszak váradi református oktatásáról, amely lényeges előzménye a biblia kiadásának, a fordításban és a nyomdai előkészületekben ugyanis számos professzor vett részt. Kiss László berettyóújfalui tanár a reformáció elterjedéséről, a reformátori eszmék térhódításáról beszélt, Fleisz János nagyváradi történész pedig a váradi reformáció első száz évét mutatta be. Részletezte a reformáció kulturális, nyelvújító szerepét, és a református kollégium magas színvonaláról értekezett, és arról is szót ejtett, hogy egyes elvakult csoportok hogyan dúlták fel a várban lévő székesegyházat. Mihálka Nándor történész, régész a nagyváradi vár fejlődéstörténetét mutatta be, külön kiemelve a református várkapitányok, fejedelmek szerepét. A Szent László Napok keretében szerdán nyitották meg a nagyváradi várban Makoldi Sándor debreceni festőművész Szent László-legenda című kiállítását, amely június 30-áig látogatható. Az alkotó úgy vélte: a várban a lehető legjobb helyen van a tárlat, hiszen Szent László szelleme még ma is itt van”. Angela Lupşea, a vármúzeum igazgatója úgy fogalmazott: Szent László bizonyára az egekből gyönyörködve nézi a különleges kiállítást. A nagyváradi várban hétvégén még nagyobb pezsgés lesz úrrá: pénteken kezdődik az 5. Szent László Napok Királyi hét elnevezésű programsorozata. Már délelőtt megnyitják a kézművesvásárt, ezenkívül könyvbemutatókat, népzenei eseményeket, szakmai előadásokat tartanak. Elrajtolnak a nagyszínpadi koncertek is, a következő napokban többek között az Anna and the Barbies, a KFT, Demjén Ferenc és zenekara, valamint az Omega koncertezik. Krónika (Kolozsvár) 2017. július 3.Rekordrészvétel volt a Szent László NapokonEgy hét alatt több mint hatvanezer embert sikerült megmozgatni, tudatták a nagyváradi Szent László Napok szervezői. Ez jelentős előrelépés, melyet lehet, hogy nehéz lesz túlszárnyalni, hangzott el a hétfői, kiértékelő sajtótájékoztató keretében. V. Korpos Dalma, a Szent László Egyesület elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Zatykó Gyula főszervező mondta el: rekordot döntöttek az ötödik alkalommal megszervezett Szent László Napok során, főleg szombaton és vasárnap volt nagyon jelentős a részvétel, köszönet illeti a szervezésben részt vállalókat. Kiemelte: Nagyvárad és Debrecen polgármestere is kedvezően állt hozzá az eseménysorozathoz, közös megbeszélésen is részt vettek, remélhetően gyümölcsöző lesz a két város közötti kapcsolat a továbbiakban is. Debrecen önkormányzata egyébként nyolc, gyerekeknek és felnőtteknek szóló programmal vett részt, s a vár alkalmazottaitól is nagy segítséget kaptak. Kiemelt partnerük volt a Partiumi Keresztény Egyetem, mellyel új szintre sikerült vinni az együttműködést, ezúttal a szervezésben résztvevő hallgatók számára a tanintézet gyakorlatnak ismerte el az önkéntesmunkát. Mihálka Melinda programigazgató elmondta: egy hét alatt 120 programot sikerült szervezni és több mint hatvanezer résztvevő volt, ami, mint később elhangzott, mintegy húszezerrel szárnyalja túl a tavalyi rendezvényt. A programigazgató kiemelte a szerdai operettestet, melyen a kolozsvári magyar operettművészek léptek fel, a csütörtöki dzsessz-estet, melyet a Posticum szervezett, s melyre mintegy nyolcszázan jöttek el, a péntek délelőtti kézművesvásárt, a péntek esti koncerteket, melyeken a csendőrség adatai szerint mintegy nyolcezren vettek részt, a szombati KFT és Demjén Ferenc koncertet, melyen tizenöt ezren is megfordultak, s persze a vasárnapi Omega és Metropol koncertet, melyen 20–23 ezer ember vett részt, ugyancsak a csendőrség adatai szerint. „Egy gombostűt sem lehetett volna elejteni” – jegyezte meg Zatykó Gyula. A vasárnapi gyermekprogramoknak is nagy sikerük volt, sokan vettek részt a lovagi tornákon, fegyverbemutatón, de a meseolvasás, a kézműves foglalkozások is sikeresek voltak. „Sikerként könyveljük el a Szent László napokat, a munkát folytatjuk, jövőre is találkozunk” – mondta Zatykó Gyula. Infarktusa lett Szántó Ildikó, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat nagyváradi vezetője elmondta: szombaton és vasárnap többféle kézműves foglalkozást is szerveztek, ezeken 450–500 gyerek is részt vett, s az állami intézményekben, családi típusú gyermekotthonokban nevelkedő gyerekek 25–30 fős csoportja is eljött. Bruncsák Gyöngyitől, a Máltai Segélyszolgálat nagyváradi fiókszervezetének vetőjétől megtudtuk, hogy a rendezvényen az elsőssegély nyújtást vállalták, mivel ez a szervezet irányvonala. Mentőautót Bradács Alíz, a margittai kórház menedzsere biztosított, köszönet illeti ezért. Kiss Balázs, a segélyszolgálat ifjúsági vezetője, aki egyúttal a SMURD asszisztense is, elmondta: három temesvári önkéntessel voltak jelen, utóbbiak a tömegbe vegyülve figyelték, hogy nincs-e rosszul valaki. Elmondható, hogy a fesztivál „csendes” volt, senki nem került túlzott alkoholfogyasztás miatt kómába, összesen huszonhat esetük volt, ami nem számít soknak, a legtöbbször túlzott folyadékveszteség miatt történt a rosszullét. Három alkalommal vitték a mentőautóval a Megyei Kórház sürgősségi osztályára az érintett személyeket. A legsúlyosabb eset egy infarktus volt – a középkorú hölgy a vasárnapi koncertek előtt lett rosszul, saját maga jelentkezett a mentőknél, magas vérnyomással és szapora szívveréssel vitték kórházba; mint kiderült, könnyebb lefolyású infarktusa volt, szerencsére most már jobban van. Érték született A Posticum részéről Nemes István programigazgató mondott köszönetet a Szent László Egyesületnek, s szólt arról, hogy nem volt könnyű koordinálni a három helyszínről érkező előadókat, de a koncert sikeresen zajlott. A lényeg az, mondta el, hogy együtt legyünk, nyelvtől és kultúrától függetlenül, hiszen a hétköznapi életben sem párhuzamos társadalomban élnek magyarok és románok; másfelől azt is céljuknak tekintették, hogy túl a közös szórakozáson, értékek is szülessenek. Az előadás második felében előadott számokat, melyek során régi magyar népénekek hangzottak el dzsesszre hangszerelve, s melyeket Balázs Elemér komponált, itt mutatták be először. Az előadás forgatókönyvet egyébként, mint megtudtuk, ő maga írta, közösen Rencsik Imrével, a Posticum alapítójával. Pázmán Ida, a Nagyváradi Kézműves Ház vezetője elmondta, hogy a kézműves vásáron negyven meghívott mester vett részt, tizenketten Debrecenből érkeztek. A kézműves bemutatók során elkészült a Szent László tiszteletére faragott kopjafa is. Amint Zatykó Gyula megjegyezte, Szent László ezúttal is „megtette kötelességét”, hiszen mindenütt a környéken vihar volt, de a rendezvény helyszínét nem érte. Neumann Andrea / erdon.ro lapozás: 1-18
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
